Abban a korban, amikor a Természet Fenséges Erői - a Nap, a Szélkirály, az Éjszaka vagy akár a Felhőkirálynő - még felbukkannak a föld felszínén, fellángol az ősi háború Tűz és Víz között. Tűz, mind között a leggonoszabb Természeti Erő, elrabolja Víz legféltettebb kincsét. Ezzel a felhők birodalma elveszíti a vízfakasztás képességét: felborul a Természeti Erők ősi egyensúlya, és pusztító szárazságra ítéltetik az emberek világa. Mindeközben Robert Ground, egy fiatal halandó békésen éli unalmas mindennapjait egy egyszerű faluban. Aztán egy napon minden megváltozik: Tűz az ő életét is feldúlja, és elvesz tőle mindent. A fiú útra kel, hogy megtudja, miért. Társául szegődik egy gyönyörű lány, akiről Robert nem is sejti, hogy valójában a legkegyetlenebb tűzfajzat, aki kegyvesztetté vált uránál, és sötét küldetést vállalt, hogy bizalmát visszanyerje. Vándorlásuk során rejtélyes lények kísérik el őket, akikkel együtt bejárják a Természeti Erők világának legfényesebb és legsötétebb vidékeit. És miközben kirobban a fekete láng pusztító háborúja, Robert nem csupán a legfőbb gonosszal találja magát szemben, de megismeri múltjának hihetetlen titkát is.
Köszönöm szépen az Írónak, hogy lehetőséget adott elolvasni a történetet és dedikálta nekem a könyvét :)
Mielőtt megkaptam a könyvet(amit még egyszer köszönök) megnéztem a trailer-ét- Ami fura volt, mert utána akarva akaratlanul olyan grafikával képzeltem el a történéseket, és ez számomra rontott az élményen. Volt ahol nagyon meseszerűnek találtam pl.: amikor Nap-nál voltak.
Tetszett, hogy nem egy szokványos fantasy. Nem olyan, ami mostanában „divat” – gondolok itt a vámpírokra/angyalokra, szóval üdítően más volt :)
Tetszett, ahogy végig fenntartotta a kíváncsiságom – ki Robert és kik/mik a szülei. Az anyja még mindig kérdés, és furdal a kíváncsiság!!!!
A szereplők szimpatikusak voltak, némelyik vicces.
Robert kicsit túl tökéletesnek tűnik nekem. Úgy értem, hogy mindig pont azt tette amit az adott helyzetben kellett, pont akkor használta fel az ajándékokat amikor kellett, nem emlékszem, hogy valaha hibázott volna.
Furcsa volt, hogy Tűz olyan könnyedén tudta legyőzni a Felhőkirálynőt (tudom, le volt gyengülve a vízgömb hiány miatt, de a víz akkor is kioltja a tüzet).
Fényt és Gindert nagyon megkedveltem, és kicsit elszomorodtam amikor Fényt elpusztította Tűz, és megijedtem amikor Robert azt hitte, hogy Ginder pusztult el. Felkiáltottam, hogy nane.. az író kinyírja a legtiszteletreméltóbb és a legviccesebb karaktert? De a legviccesebb életben maradt.
Ajánlom azoknak akik nem a megszokott fantasyt, vagy a mostanában menő erotikus jelenetektől túlfűtött történetet akarnak olvasni.
u.i. ami baromira nem jött be, az a "Robikám" és a "néne" .. Ha már angol neveket ad az író akkor ne magyarul becézze, akkor legyen Rob, vagy Robby. Néne helyett néni jobb lett volna szerintem.
trailer
http://www.youtube.com/watch?v=_ndLGM9iLiU
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése