Gail Carriger

Lélektelen

Eredeti cím: Soulless
Megjelenés:  2012 

Oldalszám: 375

Fülszöveg
Alexia Tarabotti több okból sem élhet komolyabb társasági életet. 
Elsősorban azért, mert nincs lelke. Másodsorban azért, mert vénkisasszony, apja pedig olasz, ráadásul már meg is halt. Harmadiknak feltétlenül meg kell említenünk a vámpírt, aki az illemszabályokat semmibe véve, bárdolatlan módon lerohanja őt. 
De hogyan tovább? Alexia kilátásai nem túl rózsásak, mivel véletlenül megöli támadóját, majd rögtön színre lép a szörnyű Lord Maccon (a nagyhangú, lompos öltözetű, de jóvágású farkasember), hogy Viktória királynő nevében fényt derítsen a haláleset körülményeire. 
Míg bizonyos vámpírok váratlanul felbukkannak, mások ugyanilyen váratlanul tűnnek el, és közben mindenki Alexiára mutogat. Vajon ki tudja nyomozni, mi zajlik London legfelsőbb társadalmi köreiben? Hasznosnak bizonyul-e lélektelen mivolta, amely semlegesíti a természetfeletti erőket, vagy csak felbosszantja ezek gazdáit? És a legfőbb kérdés: ki az igazi ellenség, és van-e nála cukorszörptorta?

Véleményem+leírás
Biztos vagyok benne, hogy már unjátok, hogy majdnem minden olvasmányom úgy kezdem, hogy hűűűűha
De muszáj ezt is így kezdenem:
Hűűha azta mindenségit, ide most rögtön a következő résszel!!
Teljesen más világot alakít ki, melyben a 19. századi Angliában vagyunk (azt hiszem), és teljesen elfogadott, hogy köztük élnek olyan teremtmények, mint a vámpírok, vérfarkasok, szellemek. Van felépítése a közösségüknek. Ugyan a szellemekről nem sok szó esett.. így itt sem térek ki rájuk.

Talán kezdjük a címadóval. Lélektelen - ő kérlek szépen Alexia Tarabotti. Nincs lelke.. és ez miért is fontos? mert a természet feletti lényekből kiszívja egy érintésével a természetfelettit, ami elég jó szolgálatot  tesz neki a nyomozás során.
Vénlány - hát igen, akkoriban ha valaki 26 évesen valaki nem volt férjél azt eléggé kinézték. Örülök, hogy az írónő nem egy tökéletes szépségként ábrázolja. Bár kreol bőrével és sötét hajával ringbe szállhatna a címért. Annak is örülök, hogy nem egy újabb elérhetetlen külsejű karakter állít az ifjú olvasok elé, ezzel is megmutatva, hogy a csúnyábbakra, teltebbekre is ugyan úgy rátalálhat a szerelem.
Személyiségében kicsit magamra ismertem be kell, hogy valljam.. Nagyon szókimondó személyiség(leginkább ebben hasonlítunk), éles esze van, imád olvasni(ó igen, én is) és mérhetetlenül kíváncsi természet.
Igaz, hogy ezen a képen az írónő látható, de valahogy így képzelem el Alexiát, csak sötétebb bőrrel:  
Farkasok: szokásos.. van egy Alfa, van Béta is. Szolgálók segítik őket teliholdkor, és amúgy a mindennapjaikban is. Tetszett, ahogy átalakulnak, és amikor nincs telihold tisztában vannak a történésekkel, és a bennük lakó ember irányít, mégha farkas testben vannak akkor is.
Az Alfa Lord Maccon - valahogy így képzelném el: 

- kissé erőszakos 200 éves élőlény, aki inkább a régebbi korokhoz szokott és nem nagyon ismeri az emberi szokásokat az udvarlás terén. Mindazon által ő a rend őre.
Bétája: Lyall professzor, aki a jobbkeze - ami egyértelmű - próbálja féken tartani és tanácsokat osztogatni neki.

Vámpírok: végre nem csilli-villi a bőrük (bocsánat a Twilight rajongóktól, de komolyan.. ti elfogadjátok azt, miszerint egy vámpír úgy néz ki mint egy diszkógömb/állólámpa?? én nem.. olvastam a könyveket, eléggé tetszett, de a csillogást nem hevertem ki)
A vámpír társadalom felépítése eléggé ötletes - bolyokban élnek, csak a királynő változtathat valakit vámpírrá. Vannak olyan vámpírok is, akik önállóan tengetik mindennapjaikat. Vannak vérszajhák akik a rendelkezésükre állnak, továbbá szolgák, akik emberek ugyan úgy, ahogy a farkasoknál is vannak.
Lord Akeldama: mekkora arc :) kedvenc karakterem lett. Mindig vártam, hogy mikor bukkan elő újra és olvashatom a túlzott becézgetéseit és a modora fenomenális. Húúde nagyon megszerettem. Remélem, hogy találkozunk még vele! A végén a jelenet igen megható volt! Ja és szerintem mellesleg meleg, de imádni való!

Most, hogy ilyen szépen bemutattam mindenkit, egy kicsit a cselekményről is írnék:
Kezdetnek Alexia megőrül a finom ételekért! úúú karamella torta! én is szeretnék XD
Rögtön az elején szembekerül egy vámpírral, és megtudhatjuk, hogy mi is a hölgyemény erőssége, és milyen eszközök állnak a rendelkezésére. Felkelti a figyelmét, hogy vajon miért is nem tudta a vámpír, hogy kicsoda is ő. Elkezd nyomozni. Közben megjelenik a tett helyszínén Lord Maccon is és a szóváltásukból tudva levő, hogy van/lesz köztük valami. Kicsit arra emlékeztetett, amikor az oviban azt piszkáljuk aki tetszik nekünk. Tetszettek a szóváltásaik.
Alexiát megpróbálják elrabolni teljesen véletlenül, Lord Maccon megmenti. Ezután jóval közelebb kerülnek egymáshoz. Majd a szukatánc..
Aztán ismét véletlenül elrabolják a hölgyeményt, és legkedvencebb karakteremet, Losr Akeldamát - csak őt direkt, és a farkasokat is.  Később az elrablók rájönnek Alexia kilétére, és milyen jó, hogy elrabolták.. Kísérleteket végeznek, és a hölgyemény és a gróf együttes erővel + a vámpír segítők megmentik magukat-egymást.
Aztán persze boldogan élnek, míg... nem jön a következő kötet, amiből egy kis ízelítőt olvashatunk ennek a könyvnek a végén!

Köszönöm @borostyan molynak, és a Könyvmolyképző kiadónak, hogy lehetővé tették számomra eme csodálatos könyv elsők között való olvasását! Kíváncsian várom a következő részt!

Továbbá, aki megteheti menjen el a Könyvfesztiválra, ugyanis a Könyvmolyképző standjánál az írónő fog dedikálni:  április 21. 14.00-15.00 -ig